Új bejegyzés Frissítés

2008.11.18. 19:53

Vass Albert.. Vendég vagy a világban, és ez a világ szép vendégfogadó. Van napsugara, vize, pillangója, madara. Van virágja, rengeteg sok. Tanulj meg örvendeni nekik. Igyekezz többet törődni azzal, ami még a világ szépségeiből csodálatosképpen megmaradt, az emberiség minden pusztításai mellett is.

2008.11.17. 20:30

Con molto piacere ti assegno questo Award,o signore dei Draghi! Per te,piccolo Thomasz. Con affetto,Ale

2008.11.15. 17:38

Un caro abbraccio al piccolo principe Thomasz! By Ale

2008.11.14. 21:32

Zsu-tól

2008.11.14. 21:24

Drága,Tommy! Szép vidám hétvégét kivánok! Sokszor puszillak:Zsu

2008.11.14. 20:38

Kellemes hétvégét kívánok és nagy szeretettel gondolok rád: Isabo:)   World Of Warcraft Uploaded by World-Of-Warcraft

2008.11.11. 21:11

Szia! Régen ígértél buttoncserét, én ki tettelek, de te engem nem! :((( Amúgy tök jó lett az új dizi! :D Laura

2008.11.11. 21:01

Szia,Tommy! Szeretettel gondolok rád!Zsu

2008.11.11. 17:03

Tündérálom Ott, messze fenn északon túl gomolygó ormokon ott, ahol a madár se jár, lakik egy Tündér és kedvesére vár. Minden reggel ablakhoz suhan, s tekint világok felé bejár eget, földet, poklokat, de kire vár, nem lelé. Kezét nyújtja, hátha jön - éneke hegyeknek köszön ajkán mosoly, mert remél - napra nap, éj éjre kél. Nem fárad minden nap kelni fel hinni erővel: a nap közel, mikor megnyílik a felhők óceánja, s a ködön át feltűnik szerelmes párja. Hiszi akarattal: itt van az óra, bár százévek teltek el azóta, hogy Ő elment, messze el, de mégis hiszi: az idő közel. S akkor a felhőóceánon át meghallja kedvese dalát, s már repül is felé... Tündéralakját a sötét völgy elnyelé. /Őri István/ Kati és Macsekok

2008.11.09. 05:59

Csodálatos napot:) Kati és Macsekok

2008.11.09. 00:53

Szuhanics Albert Mindig megtalálsz engemet Amikor fáradt vagy nagyon, s nincsen már, aki felkeres, mikor gond ül az arcodon, mindig megtalálsz engemet! Amikor szomorúság gyötör, úgy kell a vigasz, mint a víz, mikor a bánat súlya összetör, akkor is mindig bennem bízz! Amikor nincs ki meghallgat, pedig beszélni kell neked, melletted mindenki elballag, gyere, keress meg engemet! Amikor nem kell más, csak mosoly, s mindenki rideg, mint a jég, mikor mindenki túl komor, akkor is hozzám gyere még! Néha csak jó szó kellene, valaki fogja meg kezed, s nincs senki, kitől megkapod, hívjál, én ott leszek veled! Amikor váratlan öröm ér, senki nincs, kivel megosztanád, vagy talán rád tör egy szenvedély, hadd legyek néked társaság! Ha magány kínozna bús éjjelen, vagy útra kelnél, de nincs kivel, mindig számolhatsz énvelem, veled megyek, ha menni kell! Ha elvesztenéd mindened, s már hited sem maradna meg, ne feledj, számíthatsz énreám, megtalálsz mindig engemet! Kedves Tomasz A szívem minden szeretetével kívánok nagyon szép hétvégét Zsóka

2008.11.08. 23:37

Puszillak: Isa :)

2008.11.06. 06:57

“Ne hessegesd el a szomorúságot. Oktalanul jön; talán öregszel ilyen pillanatokban,  talán megértettél valamit,  elbúcsúzol a szomorúság negyedórájában valamitől.  S mégis, a szomorúság megszépíti az életet.  Nem szükséges, hogy mesterséges világfájdalommal  mászkálj a földi tereken, lehorgasztott fővel,  az élet és minden tünemény reménytelen  mulandóságán elmélkedve, a tűnő örömök  fantomjai után koslatva. Először is,  az örömök, melyek eltűnnek, talán nem is voltak igazi örömök. Emlékezzél csak… Aztán: a szomorúság egy váratlan pillanatban leborítja csodálatos, ezüstszürke ködével szemed előtt a világot,  s minden nemesebb lesz, a tárgyak is, emlékeid is.  A szomorúság nagy erő. Messzebbről látsz mindent,  mintha vándorlás közben csúcsra értél volna.  A dolgok sejtelmesebbek, egyszerűbbek és igazabbak  lesznek ebben a nemes ködben és gyöngyszín derengésben.  Egyszerre emberebbnek érzed magad. Mintha zenét hallanál,  dallam nélkül. A világ szomorú is. S milyen aljas,  milyen triviális, milyen büfögő és kibírhatatlan lenne  egy teljesen elégedett világ, milyen szomorú lenne  a világ szomorúság nélkül!” Kati és Macsekok

2008.11.05. 19:47

Drága Tomasz Kívánok nagyon szép, őszi hetet Zsóka

2008.11.05. 03:51

Reményik Sándor Gondolatok az imádkozásról Ma oly sok kérdés tépett, szaggatott. És egyre sem jött mentő felelet. Testvér, Te hogy gondolod ezeket? Miért imádkozol?… Hogy kiért, tudom: gyermekeidért, És apjokért, a Te jó uradért, Minden testvéredért, És magadért legutolsó sorban. De miért, de miért? Hiszed, hogy aki ott fenn sátoroz, S a világokat tengelyük körül Forgatja örök-egy forgással, Akihez a Te imádságod szárnyal: Mi kicsiny dolgainkat számon tartja? Mit tudod Te, mit tudom én, Mit tudjuk mi, mi az Ő akaratja!… Amit elvégzett, meg kell hogy legyen, Változtat-e azon ima, fohász, Imádkozzál bár völgyben, vagy hegyen, Vagy tenger fenekén?… Ó, de úgy-e a remény, a remény? Vagy talán Te is úgy imádkozol, Mint én, mint én? Hitetlenül, süketen és vakon, Csak, mert valamit még próbálni kell, S mert mást nem tudok, hát imádkozom, Mert különben a szívem megszakad. Ó, tudom, Te nem így imádkozol Az érzéketlen csillagok alatt. -------------------------------------------------------------- Szerencsében,sikerekben gazdag napot:) Kati és Macsekok

2008.11.04. 04:53

Reményik Sándor Mindennapi rózsáinkat… Te így imádkozol: A mi mindennapi rózsáinkat Add meg minekünk ma. Add, hogy a kenyér mellett rózsa is legyen, S add Istenem, hogy békében megéljünk Több rózsán és kevesebb kenyeren. Te így imádkozol, Megtoldva csendesen a Miatyánkot. És Jézus, a Miatyánk Poétája Szelíden néz e rózsaszín imára – És helybenhagyja a Te betoldásod. -------------------------------------------------------------------------------- Kellemes napot:) Kati és Macsekok

2008.11.02. 17:52

Puszillak picikém! Anyuci

2008.11.01. 19:49

Emlékezzünk elhunyt szeretteinkre. Megkondul a harang, sötét már az ég, Villám szakítja át sötét, nyugodt vizét. Ráborult az éjszaka a Földre, Fehérlenek a sírok a temetőben. Itt is ott is kicsi fények gyúlnak, Az emlékezés virágai kinyílnak. Templomba indul a hívők serege Világítanak a fények a temetőben. Zúg az orgona, ajkakon zeng az ének, Istenhez szállnak az emberi szívek. Elhunytakért is hangzik egy kérés a lelkekben, Világítanak a fények a temetőben. Folyik a szertartás, az idő szalad, Estére a sok ember hazaballag. Csendben töltik az időt családjuk körében, Világítanak a fények a temetőben. Másnap a felnőttek munkába sietnek, A rohanó világba újra belevesznek. Az emlékek, s a családi béke eltűnőben, Kialudtak újra a fények a temetőben. Kedves Tomasz Nyugodt, áldott megemlékezést kívánok Zsóka

2008.10.31. 21:52

Ja!Drága,Tommy! Látom betettél,az oldaladra! Megtiszteltetés és öröm részemről! Köszönöm neked,a  www.rockoportalja.gportal.hu  oldalamon,nekem is van meglepim! Sok puszi!

2008.10.31. 21:41

Drága,Tommy! Teljes meleg szívvel,ölellek!Szép hétvégét!Sok puszi!Zsu

[833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1] [Archívum]